Fodor Ádám pszichológus

Fodor Ádám

Pszichológus

„Bármiről beszélhetünk. Arról is, amit még magadnak is szokatlan kimondani. Közelebb kerülve ahhoz, ami valóban benned történik. Őszintén, szerepek nélkül.„

Fodor Ádám pszichológus

A pszichológia felé nem egyenes út vezetett. Felnőttként, saját nehéz élethelyzeteimen keresztül tapasztaltam meg, milyen sokat jelenthet egy olyan segítő kapcsolat, amelyben nem kész válaszokat kapunk, hanem figyelmet és teret ahhoz, hogy jobban megértsük önmagunkat. Ez az élmény indított el azon az úton, amely végül a pszichológusi hivatáshoz vezetett.

Több mint tizenöt évet dolgoztam multinacionális vállalati környezetben. Kívülről nézve rendezett és kiszámítható életet éltem, egy idő után mégis egyre fontosabbá vált számomra a kérdés: valóban azzal foglalkozom-e, ami számomra értelmes, és abba az irányba tartok-e, amerre szeretnék? Saját önismereti munkám során kezdtem felismerni, milyen könnyen összetéveszthetjük a környezetünk elvárásait a saját vágyainkkal, és mennyi bátorságot igényelhet, hogy közelebb kerüljünk ahhoz, akik valójában vagyunk.

Pszichológusként nem abban hiszek, hogy nálam lennének a másik ember életére vonatkozó kész válaszok. Inkább olyan kapcsolat kialakítására törekszem, amelyben a hozzám forduló biztonságban beszélhet arról is, amit mások előtt nehéz vagy talán még önmaga számára is szokatlan kimondania. Fontos számomra az elfogadó, ítélkezésmentes és őszinte jelenlét, amelyben nincs szükség szerepek fenntartására, és fokozatosan érthetőbbé válhatnak az érzések, szükségletek, belső konfliktusok és visszatérő kapcsolati mintázatok.

Munkám alapját Carl Rogers személyközpontú szemlélete adja. Ennek egyik legfontosabb felismerése számomra, hogy az emberben eleve jelen van a fejlődés és a változás lehetősége, ha ehhez megfelelő kapcsolati feltételeket kap. Nem egy előre kijelölt irányba szeretném terelni a klienseimet, hanem támogatni őket abban, hogy egyre pontosabban érzékeljék, mi történik bennük, és megtalálják a számukra hiteles irányt.

A humanisztikus szemlélet mellett az egzisztenciális pszichológia is jelentős hatással van a gondolkodásomra. Viktor Frankl és Irvin D. Yalom munkássága különösen közel áll hozzám.

Az általuk felvetett kérdések – az élet értelme, a szabadság és a felelősség, a választás, a magány, a kapcsolódás, az elmúlás és a hiteles élet lehetősége – nem csupán elméleti problémák. Életünk bizonyos időszakaiban nagyon is személyesen kerülhetünk szembe velük. Ilyenkor nem mindig egy tünet megszüntetése a valódi kérdés, hanem az is, hogyan szeretnénk élni, és milyen viszonyt szeretnénk kialakítani önmagunkkal és másokkal.

Egyetemi tanulmányaim során szexuálpszichológiai témájú kutatást is végeztem. A szexuális működés összefüggéseit vizsgáltam többek között az önértékeléssel, a testképpel és a pornófogyasztási szokásokkal. Ez a terület azért is fontos számomra, mert a szexualitást nem az ember többi részétől elkülönülő működésnek tekintem. Szorosan kapcsolódik az önmagunkhoz és a testünkhöz fűződő viszonyunkhoz, a kötődéshez, a bizalomhoz, a szégyenhez, a teljesítménnyel kapcsolatos elvárásokhoz, valamint ahhoz, hogyan tudunk közel kerülni egy másik emberhez.

A szexuális nehézségek ezért sokszor nem pusztán „technikai” problémák. Megjelenhet bennük a szorongás, az önértékelési bizonytalanság, a kapcsolati feszültség, a megfelelési kényszer vagy a saját vágyaink elfogadásának nehézsége is.

A szexualitás a testi és lelki működés különösen érzékeny találkozási pontja: gyakran olyan belső konfliktusokat is láthatóvá tesz, amelyek más életterületeken kevésbé közvetlenül mutatkoznak meg. Ezekről a kérdésekről tabuk és ítélkezés nélkül, a kliens tempójához igazodva lehet beszélni a közös munka során.

Okleveles pszichológusként, relaxációs gyakorlatvezetőként és személyközpontú tanácsadó jelöltként felnőtt kliensekkel dolgozom.

A személyközpontú beszélgetés mellett – a kliens igényeihez és a folyamat céljaihoz igazodva – autogén tréninget és OH asszociációs kártyákat is alkalmazok.

Munkámat rendszeres szupervízió mellett végzem. Fontos szakmai alapnak tekintem a sajátélményű önismereti munkát is, amelyből személyközpontú egyéni és csoportos folyamatban, pszichodrámában, autogén tréningben és mindfulnesscsoportban szereztem tapasztalatot.

Milyen témákkal fordulhatsz hozzám?

Szívesen fogadom azokat a felnőtteket, akik többek között az alábbi kérdésekkel vagy
nehézségekkel szeretnének foglalkozni:

  • önismeret és személyes fejlődés;
  • szorongás, tartós belső feszültség vagy bizonytalanság;
  • önértékelési és testképpel kapcsolatos nehézségek;
  • magány, elszigeteltség és kapcsolódási nehézségek;
  • párkapcsolati vagy ismerkedési elakadások;
  • intimitással, bizalommal és kötődéssel kapcsolatos kérdések;
  • ismétlődő kapcsolati helyzetek és nehezen érthető viselkedési mintázatok;
  • határhúzási, önérvényesítési vagy döntési nehézségek;
  • életközépi kérdések, identitásválság és az öregedéssel vagy elmúlással kapcsolatos szorongások;
  • életcélokkal, az élet értelmével vagy az irányvesztettség érzésével kapcsolatos kérdések;
  • munkahelyi túlterhelés, kiégésközeli állapot, karrierváltás vagy pályamódosítás;
  • családi kapcsolatok és a szülőkhöz fűződő viszony nehézségei;
  • szexualitással kapcsolatos szégyen, szorongás vagy bizonytalanság;
  • szexuális önértékeléssel és teljesítményszorongással kapcsolatos problémák;
  • vággyal, izgalommal és szexuális működéssel kapcsolatos elakadások;
  • a pornófogyasztási szokásokkal és azok személyes vagy kapcsolati hatásaival kapcsolatos kérdések;
  • a test elfogadásának és a saját szexualitáshoz való viszonynak a nehézségei;
  • eltérő szexuális igényekből fakadó párkapcsolati feszültségek.

Nem szükséges pontosan megfogalmaznod, mi a probléma, mielőtt segítséget kérsz. Sokszor éppen a közös munka első része annak megértése, hogy mi okozza a nehézséget, és milyen változás lenne valóban fontos.

 

Fodor Ádám pszichológus