A családterápia a családi problémák megértésének, kezelésének és a családi harmónia visszaállításának a terápiás módszere.

Családterápia

A családterápia professzionális pszichoterápiás módszer, amelynek a fókuszában a családi, a kapcsolati működés áll. A családterápia segít megérteni a családi és kapcsolati működés problémáinak az okát és segtséget nyújt ezek megoldásában.

A családi működés összetett folyamat. Ha ez problémássá válik, sokszor nehéz önállóan megtalálni a megoldást. A családterápia segítségével a család megértheti a saját működését, az elakadások, konfliktusok és nehézségek okait, és megtanulhatja megfelelően kezelni a nehézségeket és kialakthatja a családi harmóniát.

A családterápián belül ha csak a párkapcsolatot érinti a probléma, akkor párterápia vagy pártkapcsolati tanácsadás a javasolt. A válás kapcsán az egyeztetés a válási mediáció, konkrét kapcsolati döntések és konfliktusok esetében pedig ajánlott a párkapcsolati mediáció. 

Családterápia

A családterápia olyan speciális pszichoterápia, amely nem egy személyt önmagában, hanem az egész családot segíti a változásban, a problémák megoldásában és a működés javításában.

Minden pár és minden család szembesül időnként nehézségekkel, kihívásokkal, konfliktusokkal, megoldhatatlan helyzetekkel, változásokkal. Ezek megoldásának hatékony módszere a családterápia.

A családterápia segíti a családtagok közötti emberi kapcsolatok javítását, a kommunikációt, egymás valódi megértését, a konfliktusok kezelését és megoldást.

A személyek problémái és nehézségei gyakran jelentősen összefüggnek a családi folyamatokkal. Ez igaza a felnőttekre is, de kiemelten igaz a gyermekek problémáira, viselkedési vagy érzelmi nehézségeire. A változáshoz az egész családi rendszert meg kell érteni, a változás pedig közösen lehetséges. 

Család

Az érzelmeink, emberi kapcsolataink kialakulásában az első és talán legjelentősebb hatással a családi környezetünk van, amelybe születünk. Ez az első közösség, ahol kapcsolódunk másokhoz és ahol a kommunikációt megtanuljuk. Mindezek a hatások egy életen át elkísérnek minket az emberi kapcsolatainkban.  

Egészséges család

Ideális, ha a gyermek olyan családi környezetben nő fel, ahol valódi érzelmi kapcsolatok, erős emberi kötelékek vannak, ahol megtapasztalja a biztonságot, a bizalmat, megéli az együttérzést, az emberi támogatást, és megtanulja a megfelelő kommunikációt. A szülők és családtagok modelljei az emberi működésnek és emberi kapcsolatoknak, ezt alapozza meg azt, hogy a gyerek egész későbbi életében képes legyen kifejezni az igényet és megfelelően kommunikálni és együttműködni másokkal és értékes emberi kapcsolatokat kialakítani.

Diszfunkcionális család

Ha a gyermek diszfunkcionális családban nő fel, akkor gyakori konfliktusokat tapasztal, a megfelelő kommunikáció és érzelmi támogatás hiányát, és káros vislekdésformákat. Ilyen körülmények között a gyerek nem tudja a megfelelő kommunikációt elsajátítani és nem éli meg az érzelmi biztonságot, így nehéz lehet később számára az egészséges emberi kapcsolatok kialakítása, a mély, érzelmi kapcsolódás. 

Családterápia

A családterápia segít abban, hogy a családtagok megtalálják a problémák okát, hogy megfelelően tudjanak együttműködni és ki tudják alakítani a valóban egészséges és boldog működést. Ehhez elengedhetetlen egymás mélyebb megértése, a problémák felismerése és megoldása, az érzelmi szükségletek kifejezése és az erre való megfelelő reagálás és a konfliktusok kezelésének hatékony módja. A családterápia célja mindezek kialakítása a harmonikus családi működés elérésének az érdekében. 

Családi rendszer

A családterápia úgynevezett rendszerszemléletű megközelítése a családot helyezi a figyelem középpontjába. Gyakran a családi rendszer, a családi működés a problémák forrása, ezért az egész család működésével kell dolgozni a megoldás érdekében. A rendszerszemléletű megközelítésben a család egy összetett rendszer, amely alrendszerekből és az egyes családtagok közötti kapcsolatokból áll, amelyek számos problémát okozhatnak.

A családterápia rendszerszemléletű megközelítése arra törekszik, hogy a családi dinamikát minden szinten megértse és kezelje, segítve a családtagokat abban, hogy egészségesebb és kiegyensúlyozottabb kapcsolatokat alakítsanak ki egymással. 

Családterápia más terápiás módszerekkel együttműködve

A családterápia rendkívül sokoldalú kezelési forma, amely alkalmazható önálló terápiás módszerként, de hatékonyan integrálható más terápiás technikákkal is. Ez a rugalmasság lehetővé teszi, hogy a terapeuta személyre szabott kezelési tervet állítson össze, figyelembe véve az egyes családtagok és a család mint egész specifikus igényeit.

A családterápia használható önállóan, amikor a családtagok a családterápiás üléseken fókuszálnak a családi problémákra. A családterápia egyéni terápiás kezelésekkel párhuzamosan is történhet, tehát a családterápiával párhuzamosan a egy vagy több családtag egyéni terápián is részt vehet, ahol nem a családi problémák és dinamikák vannak a fókuszban, hanem a személy nehézségei és működése. Gyakran jelentős szerepe van a családterápiának a gyermekek és tinédzserek terápiája során, amelynek rendkívül hasznos kiegészítése a családterápia. 

Család hagyományos és sokféle értelemben

Amikor családterápiáról és családról beszélünk, akkor természetesen nem csak vér szerinti rokonokra gondolunk, hanem bármilyen szorosabb emberi közösségre, legyen az hagyományos és tradicionális család, mozaik család vagy bármilyen egyéb forma. 

Rendszerszemlélet

A rendszerszemlélet alapvető gondolata, hogy az egész több, mint részeinek összege, és az egyes részek csak az egész kontextusában érthetőek meg teljesen. A rendszerszemlélet alapján minden rész kölcsönhatásban áll a többi résszel, és a rendszer képes önszabályozásra.

A családterápia rendszerszemléletben a családterapeuták úgy tekintenek a családokra, hogy  a családtagok működését a család többi tagjához viszonyítva tudják vizsgálni. Nem az egyéni viselkedés okait keresik, hanem a családi kapcsolatok mintázatait és azok változásait figyelik meg. Az egyének problémáit a kapcsolatok rendszerében vizsgálják, mivel a családtagok kölcsönösen hatnak egymásra és a rendszer egészére.

A rendszerszemlélet szerint a családban megjelenő problémák nem egyetlen személy viselkedésének következményei, hanem a család minden tagja hozzájárul azok kialakulásához és fenntartásához. Az egyén tünetei gyakran az egész családi rendszer problémáira utalnak, ezért a rendszerszemlélet megközelítésében az egyént, aki a tüneteket produkálja, indexpáciensnek vagy tünethordozónak nevezik, mivel ő jeleníti meg a család problémáit.